Klímastratégia

Tatai klímastratégia

A tevékenység keretében a Klímabarát Települések Szövetsége által kidolgozott módszertan alapján, a projekt megvalósítás kezdetétől a települési szereplők aktív bevonásával kerül sor a klímastratégia kidolgozására.
A kidolgozott stratégia a klímaváltozás mérséklése mellett kiemelt hangsúlyt fektet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos cselekvési irányok meghatározására is.

Tevékenységünk fő célja Tata város társadalmi és gazdasági szereplőinek érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokra, valamint a szükséges intézkedések, beavatkozási irányok hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében azok együtt gondolkodáson alapuló meghatározása.

A klímaváltozás kockázatainak tudatosulása és érzékelhető növekedése kapcsán egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak a jövő bizonytalanságaira és egyre komplexebbé váló kihívásaira rugalmasan reagálni képes stratégiák.

Ezért hoztuk létre Komárom-Esztergom megye klímastratégiáját, amely a klímaváltozás mérséklése mellett kiemelt hangsúlyt fektet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos irányok meghatározására is.

A tevékenység fő célja a társadalmi és gazdasági szereplők érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokra, valamint a szükséges intézkedések és beavatkozási irányok hatékony végrehajtásának elősegítése.

Klímastratégia 2020

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Eddig ezeket a javaslatokat kaptuk

  1. Az újrahasznosítható hulladékok (üveg, papír, PET) sorából Magyarországon még mindíghiányzik a kisebb méretű fémhulladékok pld. alumíniumból készült dobozok, gyűjtésére szolgáló konténer. A fogyasztók java szana-szét dobálja gyűjtőhelyek hiányában.

    1. Tisztelt Huszti!

      Köszönjük a hozzászólását!

      A szemléletformálási intézkedések egy része a környezettudatos viselkedési formák kialakítására, az ismeretek átadására vonatkozik.

  2. Tisztelt Illetékes!

    Szeretnék pár ötlettel segíteni, elsősorban most a közlekedés terén (2.1.3-as fejezet). Könnyítsük meg a közlekedést minden, NEM autót használó ember számára. Ha ők tudnak autó nélkül is közlekedni, és az kényelmesebb is, a többiek is váltanak, slusszkulcs nélküli napokat tartanak, és máris segítettünk az éghajlatnak és nem tervezgetnek újabb autóutakat erdők helyén.
    Hogy lehet kényelmesebb?
    Tippek: akadálymentes padka, járdaminőség, széles járda, felfestett sávok, járdára nem parkoló autók, akadálymentes vasútállomás, felügyelettel kinyitott targoncásátjáró, biciklitámaszok, bérbicikli rendszer, alacsonypadlós buszok a környező falvakba is, jól időzített és sűrített buszjáratok.
    Kik szeretnék ezeket?
    Babakocsis szülők, bevásárló(kézi)kocsis nagyszülők, kisgyereket óvodába és iskolába logisztikázó szülők, nagyszülők, munkahelyre gyalog, biciklivel, babakocsival járó felnőttek, hétvégi kerekező családok, boltba járók, bicikliutánfutós bevásárlók, és autósok, akik utálják a reggeli és délutáni csúcsforgalmat, illetve nem akarnak dugóban ülni.
    Legyen Tata valóban gyerekbarát, kerékpárosbarát és természetbarát Vizek városa, ne csak a nevében, és máris klímabarát is lesz! Az a javaslatom, hogy próbálja ki a Vezetőség, milyen 3 napig kocsi nélkül élni a városban. Szívesen elmegyek vele 1-2-3 gyerekkel, babakocsit is tudok kölcsönözni, próbálják csak ki, milyen ÉLNI a városban. Segíteni fog további hasznos ötletek kitalálásában. 🙂 (Annó szüleim Szentendrén szerveztek babakocsi-toló versenyt, és a polgármestert is benevezték egy tiszteletkörre. Nem egyszer bukott ki a babakocsikból játékbaba a verseny alatt a hepehupás járdákon. Eltelt 30 év és ugyanott tartunk, Tatán is… Csoda-e ezek után, hogy mindenki autót használ, márpedig a közlekedési szennyezésnek az tud gátat szabni, ha a városi közlekedési infrastruktúrát autómentességre állítjuk át.)
    Energetikusként rendkívül fontosnak tartom az épületek szigetelését és megújuló energiaforrásra való átállítását, de ezt egy város nem tudja biztosítani, a tulajdonosok kompetenciája. (Amiben itt segíthet a város, az az ismeretterjesztés, városi lapokban, facebookon, díjakkal, programokkal, versenyekkel, stb.) Fontos kisebb témák is vannak, pl. komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, amiben szintén beavatkozhat, de Tatán ezek pont működnek is elvileg, csak az ismeretterjesztésre kellene erősíteni esetleg.

    1. Tisztelt Molnárné Dőry Zsófia!

      Köszönjük a hozzászólását!

      A szemléletformálási célok között szerepel (Szb1) az alternatív közlekedési formák megismertetése a lakosság körében. Illetve a szemléletformálási célok/intézkedések mindegyike a lakosság klímatudatossággal kapcsolatos ismereteinek bővítésére vonatkozik. A fenntartható közlekedésre, az autómentes közlekedésre vonatkozó javaslatok egy része beépítésre került.

  3. Tisztelt Illetékes!

    Az alábbi észrevételeim, javaslataim lennének:
    NYELŐK:
    1) A nyelők esetén az erdővagyon becslését ellenőrizni szükséges. A jelenlegi dokumentumban 1147,3 hektárra 1812,73 t CO2e-al számol, ami hektáronként 1,6 tonna évente. Internetes keresés után azt találtam, hogy 1 ha erdő átlag növekménye Magyarországon 7,8 m3/ha, 1 m3 fa növekmény CO2 megkötése 0,7-1,3 tCO2/m3. Ezzel számolva 5,46-10,14 tCO2/ha jön ki, amely 6.264-11.633 tCO2 évente. Én nem tudom pontosan a valós arányokat, de itt 5-10 szeres eltérésről is beszélhetünk. Mivel az erdő az egyetlen nyelő a rendszerben, ezért ennek a pontos becslése jó lenne.
    2) A tatai erdők területét szintén érdemes ellenőrizni, ha a fogyasztásba bele számoljuk a lakosságot és az ipart, akkor az erdőbe bele kell számolni a magántulajdonú erdőket is. Nem tudom ez hogyan került figyelembevételre.
    3) A nyelőknél az egyéb nyelőket is figyelembe lehet venni (rét, vizes élőhely stb).

    Véleményem szerint a nyelők azért fontosak, mert az eredő kibocsátás csökkentés nehezen elképzelhető a nyelők növelése nélkül. Az energia felhasználás növekszik, a hatékonyság növelése az elmúlt évek/évtizedek tapasztalatai alapján nem eredményezik az energiafelhasználás csökkenését, mert a hatékonyabb berendezéseket többet használjuk, illetve többet veszünk belőle (lásd: légkondicionálás olcsóbbá válása és ezáltal elterjedése stb.)

    A DOKUMENTUMBÓL KIMARADT HATÁSOK:
    Igaz, hogy a dokumentum főként a klímaváltozással foglalkozik, de véleményem szerint fontos lenne a környezet védelmét is beemelni.
    Tatán sajnos – egyéb településekkel összhangban – szörnyű a téli levegő minősége és ez főként a lakossági kályhákban történő fatüzelésnek csúfolt szemétégetésből adódik. Mind környezetileg, mind pénzügyileg a gáztüzelés jóval kedvezőbb megoldás.
    Tisztában vagyok vele, hogy a fatüzelésnek van egy szociális dimenziója is.
    Itt a javaslatom az lenne, hogy azon háztartások, amelyek szilárd tüzelőanyagú tüzelőberendezéssel rendelkeznek évente adót fizessenek (kb 30.000 Ft nagyságrend) az Önkormányzatnak. Ezen adó alól a minimálbér alatt élők mentesülnének. Az Önkormányzat a befolyó bevételt a szociálisan hátrányos helyzetűek fűtési rendszerének átalakításának támogatására, illetve az ilyen családok rezsijének a támogatására fordítaná.

    A másik levegő minőséget rontó hatás a fekete füstöt eregető, súlyosan környezetszennyező járművek részvétele a forgalomban. A rendőrséget szükséges lenne felszerelni egy mobil kipufogó gázkibocsátás elemzővel és a műszaki előírásoknak nem megfelelő járműveket a helyszínen kivonni a forgalomból. A jogszabályok nem teszik lehetővé olyan autó forgalomba helyezését amelyek nem tudják a kibocsátási normákat teljesíteni. A legrosszabb kibocsátású gépjárművek sok 10-100 gépjármű kibocsátásának megfelelő kibocsátással rendelkeznek, emellett az ilyen gépjárművek üzemeltetése jogszabály ellenes.

    CSELEKVÉSI TERV:
    A dokumentumban szerepel cselekvési terv, illetve forrásigény. Azt nem találtam a dokumentumban, hogy elegendő lenne ez a forrás az ambiciózus kitűzött célok elérésére. Ezt vizsgálni volna szükséges.
    Emellett a forrásigény megjelölésénél nincs megjelölve, hogy honnan érkezik az adott forrás, vélhetően itt támogatásra gondol a szerző.
    Véleményem szerint a támogatás mellett szükséges kialakítani az önálló bevételi lábat is. Ezzel érdemes lenne kiegészíteni a dokumentumot. (behajtási díj, szennyezési adó stb)

    RÉSZVÉTEL A CSELEKVÉSI TERV PONTJAINAK ELÉRÉSÉBEN:
    A jelenlegi célok esetén nem derül ki számomra, hogy tatai lakosként, illetve tatai gazdasági társaság tulajdonosaként hogyan tudnék részt venni a célok elérésében.
    Véleményem szerint a lakosság mellett a vállalati szektort is be kell vonni ebbe a cselekvési tervbe.

    Amennyiben létrejönne egy olyan tatai szervezet, amely a vállalkozások energetikai és CO2 auditját végezné, illetve a gazdálkodó szervezeteknek lehetővé tenné, hogy a CO2 kibocsátásukat pénzért megváltsák, akkor véleményem szerint számos vállalkozás szívesen csatlakozna ehhez. Ez abból a szempontból jó, hogy számos vállalkozásnak nincsenek eszközei arra, hogy 1) tudja mennyi a CO2 kibocsátása, 2)tudja hogy mit kell tennie ennek elkerülésére.

    Én úgy számoltam, hogy egy vállalkozásnak ahhoz hogy a közlekedésből és energia-fogyasztásból eredő CO2 kibocsátását semlegesíteni tudja az árbevételének 0,5-2%át kellene erre fordítania (pl. erdő telepítése, faültetés, stb). Amennyiben létrejönne egy ilyen szervezet a mi gazdasági társaságunk egy ekkora éves ráfordításra kész lenne!

    1. Tisztelt Csabi!

      Köszönjük a hozzászólását!

      1) A klímastratégia a Klímabarát Települések Szövetsége által elfogadott, és a projekt keretében elvárt Útmutató szerint készült, ez alapján került minden helyzetértékelés (így a mitigációs is) elkészítésre a vonatkozó elérhető, a projekt számára előírt adatbázisok alapján, a nyelők esetében is ezen adatbázisok alapján kerültek a számok meghatározásra. A klímastratégia elkészítése során a KBTSZ módszertant szükséges követni, ahol az erdőterületek fajlagos megkötési mutatója 1,58 t CO2/év/ha

      2) A KBTSZ Útmutatója szerint a helyi erdőállományt a CORINE 2012-es adatbázisa alapján számoltuk a lombos, vegyes és tűlevelű erdők összesítésével, tulajdoni jellegre való tekintet nélkül.

      3) A KBTSZ Útmutatója alapján a nyelőknél csak az erdők és a város zöldfelületek vehetők figyelembe. Tisztában vagyunk a módszertan egyszerűsítő jelleggével, de a módszertan követése kötelező.

      A dokumentumokból kimaradt hatások:

      A fűtéssel kapcsolatban: A klímastratégiában feltüntetett M2 – Mitigációs intézkedés többek között arra is vonatkozik, hogy szükséges az energetikai korszerűsítés, és megújuló-energiaforrások felhasználásának elterjesztése/bevezetése háztartási szinten. Mivel ezek komoly forrásokat feltételeznek mind az önkormányzat, mind a lakosság részéről, így átfogóbb támogatási rendszer kialakítása szükséges a 2021-2027-es EU-s támogatások bevonásával.
      A szilárd tüzelőanyaggal való fűtésre kirótt helyi adófizetés elrendelését az önkormányzat megvizsgálja.

      A helyi közlekedésre vonatkozó javaslat országos szervet érint (rendőrség), melyre vonatkozóan a települési stratégia nem tehet javaslatot, ez országos szabályozási és szankcionálási kérdés.

      Cselekvési Terv, finanszírozás:

      Mivel a 2021-2027-es EU-s támogatások peratív programjainak EU-s tárgyalási, elfogadási folyamata jelenleg is tart, pályázatainak nagy része még meghirdetés előtt áll ezért a pontosabb rendelkezésre álló pénzügyi keretek, illetve a feltételek megállapításáról még nincs információ.

      További forráshelyek felkutatása folyamatos.
      Maga a klímastratégia 2030-ig tartalmazza a célok, és a hozzá kapcsolódó intézkedések megjelölését, meghatározott időközönkénti felülvizsgálattal. Mivel ez egy közel 10 éves időszakot ölel fel, így a támogatási részt folyamatosan szükséges monitorozni és aktualizálni az Önkormányzat részéről.

      Cselekvési Tervhez való csatlakozás:

      A települési klímastratégiában több intézkedés is célozza a vállalatokat,(pl.: mitigációs intézkedések közül M2, M3, M8) az irányok kijelölésre kerültek a korábbi klímastratégiában megjelölt célok, intézkedések figyelembevételével.
      Vállalati részről a klímastratégia céljainak megvalósításához hozzájárulni elsősorban a vállalatoknak szóló támogatási formák figyelésével, és ezen támogatásokra való pályázással van lehetőség. A szemléletformálási intézkedésnél érvényesíthetőnek tartjuk olyan tanácsadó szervezet és vagy funkció létrehozását, amely a vállalatok dekarbonizációs törekvéseit támogatja.

  4. Azt javaslom,hogy minden Érettségiző ültessen egy fát.A szelektív gyüjtéssel kapcsolatban,hogy olyan betétdíjat kell meghatározni,hogy érdemes legyen visszavinni.Az Üzleteknek viszont kötelező legyen visszavenni.

    1. Tisztelt Tamáska Tózsef!

      Köszönjük a hozzászólását!

      A célok között szerepel az erdővagyon megőrzése, bővítése, és erre vonatkozóan intézkedés is került a dokumentumba.

szechenyi logo