Az éghajlatváltozás napjaink egyik legfontosabb környezeti, gazdasági és társadalmi problémája. 

A globális klímaváltozás nem csupán a mai, de az eljövendő generációk életfeltételeit is komolyan veszélyezteti, továbbá az emberen kívüli természetet is.

Az éghajlatváltozás valódi. Hatását saját testünkön is érezhetjük: olvadó gleccserek, terjedő betegségek, hőség és aszály, viharok, heves esőzések és árvizek formájában. Az éghajlat is azon értékek közé tartozik, amit védenünk kell. Tudományos nézetek szerint a klímaváltozás, aminek jelentős részében mi, az emberek vagyunk a kiváltó okai, visszafordíthatatlanul megkezdődött és minden élőlény életfeltételeit veszélyezteti, ezért mihamarabb szükséges lépéseket tennünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás érdekében.

Az éghajlatra káros magatartás nem csupán rövidtávon, hanem közép- és hosszútávon is hat. Ha ma nagymennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk az atmoszférába, az több évtized múlva is érezhető lesz. Napjaink viselkedésének elszenvedői a minket követő generációk lesznek. Óriási erőfeszítésekre van szükségünk ahhoz, hogy elkerüljük az éghajlat-károsító magatartást, és hatékony stratégiákkal alkalmazkodjunk a klímaváltozás körülményeihez. Annak érdekében, hogy az emberiség meg tudjon felelni a próbatételnek egyénileg is fontos, hogy részt vállaljunk a feladatokban.

A klímavédelem célja, hogy emberhez méltó létezést biztosítson és védje a természetes ökoszisztémát.

Mit kell tudni az üvegházhatásról?

A járulékos emberi tevékenység okozta üvegházhatás fő okozói a szén-dioxid, a metán és a fluorszénhidrogének.

A szén-dioxid leginkább a fosszilis energiahordozók, mint a szén, kőolaj vagy földgáz felhasználásakor keletkezik (75%), továbbá erdőírtások és erdőégetések (20%) során. Fosszilis energiából származik a metán is (27%), de a tömeges állattartás (23%), rizstermesztés (17%), a hulladék (16%), a biomassza égetés (11%), az állati ürülék (6%) és a klímaváltozás miatt felmelegedő permafroszt területek is nagy mennyiségű metánt juttatnak a levegőbe. A szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházgáz, a metán, ha nagy mennyiségben jutna a légkörbe, elviselhetetlen mértékben növelné a földfelszíni hőmérsékletet.

Ebből adódóan az üvegházhatás kialakulásának fő okai az áramtermeléshez és a fűtéshez elégetett fosszilis energiahordozók, a motorizált közlekedés növekedése, továbbá az ipar, mezőgazdasági tevékenységek és a háztartások hulladéktermelése.

Otthonunk, a Kárpát-medence

A Kárpát-medencében az éghajlatváltozás górcső alá vételekor fontos tudni, hogy a terület nedves óceáni, valamint nyáron száraz, télen nedves mediterrán éghajlati területek határán helyezkedik el. Ebben a térségben már a kisebb éghajlati övek eltolódása is komoly következményekkel jár a fizikai-földrajzi tényezők, a nagytérségű légkörzés, illetve a teljes légkörzés hatásának változására tekintve.

Ökológiailag hazánk a legmagasabb sérülékenységi területek közé tartozik. A magyarországi átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás mértékénél. Ugyan világszinten az üvegházkibocsájtás 0,5%-áért vagyunk felelősek, erősen sújt minket a felmelegedés, egyre szélsőségesebbé válik az éghajlat.

Mit tehetünk mi magunk?

A klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodásban kötelességünk, hogy napi szinten tegyünk az üvegházgáz-kibocsájtás csökkentéséért.

Fontos, hogy informáltak legyünk!

Minél többet tudunk az éghajlatváltozásról, annál többet tehetünk ellene. Csökkentsük az általunk okozott környezeti károkat: kezdjük apró változtatásokkal és lépésenként haladjunk előre!

Figyeljünk oda az energiafogyasztásunkra!

Az energiatakarékosság a pénztárcánk mellett a környezetünkre is jó hatással van. 1 m3 földgáz elégetésével például közel 2 kg CO2 szabadul fel, a villany kilowattórája pedig 0,41 kg Co2-t termel.

Az egyéni közlekedés helyett részesítsük előnyben a sétálást, kerékpározást vagy tömegközlekedést!

1 liter benzin elégetése 2,34 kilogrammal gyarapítja a légkör CO2 tartalmát, ezért érdemes minimálisra csökkentenünk az autó használatát. Nagy távolságokra utazni (főleg repülőgéppel) sem tekinthető környezettudatosnak.

Vásároljunk tudatosan!

Vásároljunk minél kevesebbet, válasszunk környezetbarát termékeket és élettartamuk végén váljunk meg tőlük tudatos módon (szelektíven)! Ne vásároljunk eldobható, egyszerhasználatos termékeket és olyanokat, melyek előállítása, szállítása, vagy használata terheli a környezetet!

Végezetül tehát fontos, hogy globális szinten felkészüljünk az élet minden területén a várható kedvezőtlen hatásokra. Erősítenünk kell az alkalmazkodás eszközeit és intézményeit, továbbá meg kell tennünk mindazokat az intézkedéseket, melyek előrelátható módon a változások káros következményeinek enyhítését szolgálják.